Tilda Haber merészen lépett be a villába.
Már várták, de furcsamód talán mégsem őrá számítottak. A komótos testőr – a zakóját oldalt kinyomta a fegyvere – a fiatal, csinos nőre bámult:
– Magát küldte Niccolino?
– Így van. Jelentsen be a főnökének.
Az itáliai nap átkozottul égette finom bőrét, nem volt kedve sokáig ácsorogni a vasrácsos kapu előtt. Odabent az olasz maffia egyik családjának feje, Bassini várja.
Nos, Bassini is nagyot nézett. Az alacsony, barnabőrű, édeskés arcú ötvenes férfi is csodálkozott:
– Niccolino ezt komolyan gondolta?
– Valami baj van? – kérdezte Tilda kimérten. Nem volt fegyvere, most nem. Békés ügyben érkezett. Niccolino azt mondta, egy nagy és szép munkát fog kapni ettől a Bassinitől.
– De hiszen maga… maga nő! – fakadt ki a maffiózó.
Tilda egy pillanatig rábámult, aztán vállat vont:
– Minden jel erre mutat. És is úgy tudom. De mi a probléma?
– Azt mondták, jön egy bérgyilkos.
– Stimmel. Itt vagyok.
Bassini fekete szeme igen méretesre kerekedett:
– Egy nő, mint bérgyilkos?
– Lehet, hogy Itáliában ez még szokatlan. De nálunk északon a nők már minden téren előretörtek. Arrafelé én vagyok a legjobb. Ha Niccolino engem küldött, jól tette. Ki a célpont?
Bassini nem hitt neki. Embereivel felhívatta Niccolinót, szicíliai dialektusban beszéltek egy ideig, ami valóságos veszekedő-áriának tűnhetett egy kívülálló számára. És Tilda Haber valóban az volt: kívülálló. Ezért szerették a szakmában. Ha elvégezte a munkát, ki gyanakodott volna erre a diszkós lányra, aki sportkocsiján jött, lőtt, és elrobogott, még mielőtt bárkinek is feltűnhetett volna? Bassini megint a fejét ingatta:
– A fenébe is, nem lesz ez jó: mi nem bízunk a nőkben. Nem kapja meg a munkát. Azt mondtam Niccolinónak, küldjön egy férfit.
Tilda az ajkába harapott, de vigyázott, hogy az érzelmei ne üljenek ki az arcára:
– Ha nem, hát nem. De akkor is én vagyok a legjobb, signor Bassini.
Úgy vonult ki a villából, mint akit megsértettek, és csakugyan ez történt. Tilda Haber ugyanis a szakmán belül a női egyenjogúság bajnokának tartotta magát. Csak erről ritkán beszélt.
Bassini nem gondolt rá többet, és már nem is maradt volna rá sok ideje. Másfél órával később elhagyta a villát. Ám a kocsija az utcán még tíz métert sem tett meg, amikor egy speciális lövedék fúrta át az autó ablakát és egyenesen Bassini fejében állt meg. A maffiózó azonnal meghalt.
Míg a testőrök össze-vissza kapkodtak, Tilda gyors kocsiján kiszáguldott a városból és máris a sztrádán volt. A mobilján hívta a megbízóját:
– Behatoltam a villába, megnéztem őt alaposan. Nem is tévesztettem el a célt.
– Megtörtént? – örült Niccolino, Bassini unokaöccse – Akkor hát én leszek a család feje! A keresztapa!
– Így lesz! – felelte Tilda, majd kikapcsolta a telefont és hozzátette: – Amíg nem teszel egy sértő megjegyzést, kisfiam. Mert aki nem becsüli a női munkaerőt, könnyen megjárhatja.