A Da Vinci-kód, Dan Brown elsöprő sikerű regénye megbolondította a világot. Cáfolatok egész sorozata jelent meg az író állításáról, miszerint Jézus feleségül vette Mária Magdolnát, és gyerekeik születtek, akiknek leszármazottai ma is élnek. Brown többi tételét, könyvének hitelességét is vitatják.
A kételkedők táborában történészeket, egyházi kutatókat egyaránt találunk. A Da Vinci-kód nagyszerű alkalom arra, hogy többtucatnyi újabb könyv jöjjön a világra. Legtöbbjük meglovagolja a témát, és szerzőik vitatkozni kezdenek Dan Brown melléfogásaival. Én azt hiszem, hogy az ellenművek célja nem minden esetben a vélhető igazságok teljes feltárása, inkább tromfból születtek. No meg védenünk kell hitünk évezredes alapjait. A határtalan fantáziájáról ismert Nemere István író nem állt be a sorba acsarkodni és érvelni, hanem fogta magát és megírta a maga Da Vinci-kódját: A babiloni Biblia - Jézus tizedik küldetése. Nemere szerintem merészebb húzásra vállalkozott, mint amerikai kollégája. Ötlete - noha nem sci-firől van szó - fantasztikus.
A regény 1998. március 21-én indul, a helyszín Dél-Amerika, valahol Brazília és Paraguay határvidékén. Szűznemzéssel megszületik egy kislány. A történet aztán tizenkét év múlva folytatódik, 2010. április 24-én Rómában, a Vatikánban vagyunk, ahol egy titokzatos, úgynevezett 222-es bizottság működik. A katolikus egyháznak brazil(!) pápája van, II. Szilveriusznak hívják. A tizenkét éve született kislányt Angelának hívják, de egyesek tudják, hogy az igazi neve Jessa és tizedik alkalommal született emberként.
Jézus jött el ismét a földre, kilencszer férfiként, tizedszer nőként. Nemere tehát bizarr, meghökkentő alaphelyzetből startol, regénye több szálon fut. Ha még ehhez hozzáteszem, hogy Hillary Clinton az Egyesült Államok elnök asszonya és Nicolas Sarkozy a francia elnök, a fantasztikum fokozódik. Egy intellektuális kalandról van szó, amelyben a célpont Jessa; meg kell ölni, mert létezése örökös veszélyt jelent a Vatikánnak (egy szerzetes kommandóst vetnek be), a satanistáknak, ugyanakkor jelenlétéből más, ingatlannal, médiával foglalkozó csoportok hasznot akarnak húzni, sőt, az iszlám terroristák is színre lépnek.
Fergeteges vágta kezdődik Jessa haláláért és persze az életéért; az Újjászületés Rendje már ezernyolcszáz esztendeje létező titkos szervezet, amely 222 évenként megtalálta, felnevelte és védelmezte Jézus akkori megtestesüléseit. Gyilkosságok, bujkálások és menekülések szövik át Nemere regényét, például hol Kairóban, hol a Fülöp-szigeteken, hol pedig Párizsban időzünk. Firenzében pedig Stefan Ventor írót egy különös históriába avatják be. Később Ventor leül az íróasztalához és elkezdi írni regényét, amely az érkezéssel kezdődik: 1998. március 21. Dél-Amerika.
Valahol... Nemere István teljesen az olvasóra bízza, hogy mit hisz el A babiloni Bibliából. A regény sugallata azonban félreérthetetlen: világunkat, létezésünket, múltunkat és jövőnket ezernyi talány lengi be, nincsenek egyértelmű, örök érvényű válaszok; hitek és feltételezések vannak csupán, a regény az utóbbinak egyik változata. Jézus csodálatos lénye most sem ingat meg bennünket, akármilyen alakban lép elénk. De minden megtörténhet, és sok minden nem úgy történt, ahogy mi sejtjük, tudjuk, ahogy átadták nekünk elődeink, ahogy ránk maradt. A Da Vinci-kód egyelőre tehát feltörhetetlen. Nemeréé is.
Megjelenés: Veszprémi Napló 2006. augusztus 18.
Szerző: PLT