Viszlát tegnap

A sci-fi műveivel negyven évvel ezelőtt befutott szerző az utóbbi tíz évben kedvenc műfajában nem írt egyetlen regényt sem. De most végre nekigyürkőzött és letette az asztalra az új művet. A szerző rajongói és a vérbeli SF-fanok egy olyan huszonkettedik századi időrendőrrel ismerkednek meg e lapokon, aki bár éppen az időtörések megakadályozására esküdött fel, titokban maga követi el a legveszedelmesebb „idő-gaztetteket“. Ő az, aki „idő-bigámista“ (trigámista, quadrogámista…), vagyis régi korokban vannak szeretői, feleségei és gyerekei, akikhez vissza-visszajár, hisz imád más korok szokásai és körülményei között élni.
Még nem tudja, hogy már gyanús lett, szorul körülötte a hurok és egy napon az idő-szökevény nyomába ered az egész modern apparátus, rendőr kollégák szeretnék őt elkapni és megbüntetni. Mit tehet a menekülő, hogy túljárhasson üldözői eszén? Sok korban és helyszínen hány életveszélyes helyzetből kell kimenekülnie, és miféle időfilozófiai és gyakorlati akadályokkal kerül szembe?